2012 a Felújítások éve!

Építőipar 2012: A felújítások éve lesz az idei !!!

2012. február 26

Az épületfelújítási-kedv további erősödésére számítanak a szakértők 2012-ben, ami segítheti az építőipart a gazdasági válság túlélésében. Tavaly jelentős mértékben növekedett az energia megtakarítást eredményező korszerűsítések aránya az újépítésű beruházásokhoz képest, köszönhetően elsősorban az energiaár támogatások megszüntetésének, valamint az egyre árérzékenyebb fogyasztóknak. A 2012. január 1-étől életbe lépő, az ingatlan eladásakor és bérbeadáskor kötelezővé tett energetikai tanúsítvány miatt ez a tendencia tovább erősödik az idén.

"Már 2009-ben is felhívtuk a figyelmet arra a várható trendre, hogy új lakások vásárlása helyett az emberek egyre inkább meglévő ingatlanjaikat újítják fel, korszerűsítik majd. A január elsején életbe lépett új kötelezettséggel mind az eladó fél, mind a vevők jól járnak. Kevesen tudják, hogy egy átlagos, 1970-ben épült családi ház energiaigénye évente 250 kWh/m², ami olyan, mintha az autónk 20 liter üzemanyagot fogyasztana 100 km-en, pedig ez viszonylag kis beruházással gyorsan a felére, harmadára csökkenthető"

Homlokzati hőszigetelés a régióban: osztrákok az élen, Magyarország a második helyen

Magyarországon egyre tudatosabbak az ingatlantulajdonosok: a Mapei adatai szerint az alkalmazott homlokzati hőszigetelés átlagos vastagsága már 2010-ben is elérte a 6,4 centiméteres értéket, ami megfelelt a régiós átlagnak. A kelet-közép-európai régió egyik vezető hőszigetelőanyag-gyártó- és forgalmazó vállalatának felmérése szerint ez még elmaradt az osztrákok 14 centiméteres átlagától, amely a legvastagabb a régióban, de már 2010-ben is meghaladta a horvát és szlovák 5,3-6,3 cm-es szintet.

Homlokzati hőszigetelések vastagsága

A felmérések szerint tavaly is folytatódott a homlokzati hőszigetelések átlagos vastagságának növekedési tendenciája, 2011-ben átlagosan 9 százalékkal nőtt az alkalmazott homlokzati hőszigetelés vastagsága hazánkban, amely 0,6 cm-es növekedést jelent. A 7,0 cm-es átlaggal így Magyarország második helyen áll Ausztria után, ahol 2011-ben már 14,5 cm-re nőtt a homlokzati hőszigetelés átlagos vastagsága.

Mintha az autónk 1,5-3 litert fogyasztana 100 km-en...

Megfelelő vastagságú hőszigeteléssel akár az ingatlan energiaköltségének 25-33 százaléka is megtakarítható, így viszonylag gyors megtérülésről beszélhetünk. Egy, a mai szabályozás szerint épített épület éves fogyasztása 96-100 kWh/m², ami megfelel egy autó 6-8 l/100 km-es fogyasztásának. Ugyanakkor egy alacsony energiafogyasztású épület igénye egy év alatt 55 kWh/m², ami már alig 3 litert jelent, míg egy passzívház alig 15 kWh/m²-t fogyaszt, ami annyi, mintha autónkba 1,5 liter üzemanyagot tankolnánk 100 kilométerenként. A felújítás eredményeként nő az épület komfortfokozata, jelentősen csökken a rezsiköltség, a korszerűsítés miatt pedig egyértelműen növekszik az ingatlan értéke is.

Korszerű szigetelés = Leggyorsabb megtérülés

A leggyakoribb energia megtakarítást eredményező felújítások a fűtés és a meleg víz ellátás korszerűsítése, a nyílászárócsere, és az utólagos hőszigetelés. Mindközül ez utóbbi eredményezi a legkisebb befektetés mellett a leggyorsabb megtérülést, hiszen egy családi ház falazatán kb. 40% hő veszteség mérhető, míg födémén és nyílászáróin keresztül a meleg közel 20-20%-a távozhat a lakásból.

A vastagabb hőszigetelés beépítése ugyanakkor nem jelenti a beruházás költségének nagymértékű növekedését: egy 8 cm vastag polisztirol szigetelés helyett 12 cm-es szigetelőanyag beépítésével a munkadíj és a szigeteléshez szükséges egyéb költségek nem változnak, így csupán az anyagvastagságból jelentkező különbözetet kell a beruházónak megfizetnie, ami a költségeknek csupán 10%-át jelenti, miközben a szigetelés vastagsága 50%-kal nő*.

*Egy átlagos 120 m² alapterületű, B30-as falazattal rendelkező családi ház homlokzata kb. 120 m². ISOMASTER EPS H-80, 8 cm vastag polisztirol szigetelés költsége: 2400 Ft/m², szin vakolattal további munkadíj, anyag- és egyéb költségekkel együtt kb. 5000-5600  Ft/m² től. Ha a vastagabb, 12 cm-es szigetelést választjuk, akkor csak a polisztirol árkülönbözetét kell pluszban megfizetnünk, azaz összesen: 5480 Ft/m2-tól. Így 50%-kal emeltük a hőszigetelés vastagságát, de a költségek csak kevesebb, mint 10%-kal nőttek.

A téli kihűléses halálozások gyakran nem az utcán, hanem az elégtelenül fűtött lakásokban következik be. A rosszul szigetelt épületekben az idős nyugdíjasoknak túlságosan költséges a komfort fenntartása, ami akár az életükbe is kerülhet. De nem csak a kihűlés veszélyezteti a lakókat. A hideg, párás, esetleg penészes lakásokban könnyebben megbetegszenek a lakók, és a téli magasabb halálozási rátában ez is szerepet játszik.

Érdekes módon a hideg klímájú országokban, ahol nem találunk szigetelten épületet, a helyzet sokkal kedvezőbb, mint a kellemesebb éghajlatú országokban. A Jornal of Epidemology and Community Healthban megjelent tanulmány szerint szoros összefüggés van az épület hőszigetelésének mértéke és a téli magasabb halálozási adatok között. Európában a legmagasabb adatot Nagy-Britannia mutatja fel, ahol a téli időszakban 25.700-al több halálozást regisztrálnak, mint nyáron. Bár az értékek az elmúlt 50 évben folyamatosan csökkenő tendenciát mutatnak, a statisztika még így is szégyenletes. A tanulmány szerint a hőszigetelés három feladatot teljesít: életet ment, mert csökkenti a téli magas halálozási arányt, óvja a környeztet, és javítja a szegény emberek esélyét egészséges élethez!