• Slider image

    Tevékenységek

  • Slider image

    Anyagbeszerzés és kivitelezés

  • Slider image

    Referencia

  • Slider image

    Hírek

  • Slider image

    Kapcsolat

Hírek Az elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy az energiahatékonysági felújítások jelentős hatással vannak az ingatlan árakra!

Az elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy az energiahatékonysági felújítások jelentős hatással vannak az ingatlan árakra!

2013-03-22

 

Az elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy az energiahatékonysági felújítások jelentős hatással voltak a lakások értékére. Budapesten egy átlagos méretű (50 négyzetméter körüli alapterületű) lakásnak a komplett energiahatékonysági felújítás mintegy egymillió forinttal növelte az értékét – olvasható az FHB közleményében. 


A lakóépületek zöme igencsak elavult, több mint 60%-uk 1980 előtt épült, és csupán az épületek 10%-a készült az elmúlt 15 évben. A családi házak jellemzően alacsony energiahatékonyságúak, primerenergia-igényük 400-500 kWh/m2/év körül alakul, miközben egy A+ besorolású épületnél ez az érték 55 alatti, azaz a fogyasztásnak akár a 90%-a megtakarítható korszerűbb és szakszerűbb épületszerkezettel. A tégla társasházi lakások fajlagos energiaigénye a családi házak fogyasztásának nagyjából felét teszik ki (évente 200-300 kWh/m2). Energiahatékonysági beruházásokkal még jelentős lehetőség van a tartósan növekvő piaci energiaárak miatt magas lakásfenntartási költségek megtakarítására. Ez a potenciál műszaki korszerűsítésre ösztönözheti a távlatban gondolkodó lakástulajdonosokat. A legnagyobb megtakarítási lehetőséget a családi házak kínálják.

Az elmúlt évtizedben viszonylag kevés felújítási tevékenységgel szemben nagy volumenű új lakás építése és számos használt lakás vásárlása állt. Jelenleg azonban a piac tartósan eltolódhat a felújítások irányába – írja a szerkesztőségünkhöz eljuttatott FHB-közlemény.

Erősödő ösztönzők az energiahatékonyság javítására

A lakossági energiakiadások jelentős mértékben növekedtek (mind abszolút, mind relatív értelemben) az elmúlt évtized során, és különösen 2007-től kezdődően.

A jövedelem átlagosan 19%-a ment lakásfenntartásra 2001 és 2006 között, ám 2007-től jelentős növekedésnek indult, és 2010-re meghaladta a 24%-ot. Hasonló folyamatok figyelhetők meg a kulcsfontosságú, a fűtésben és a melegvíz-ellátásban is szerepet játszó gázár esetében. A gázár növekedése 2004-től kezdődően fokozatosan, de 2007-től jelentősen meghaladta a fogyasztói árindex növekedését, és 10 év alatt közel megháromszorozódott.

A 2000-es években a lakóingatlanokhoz kapcsolódóan jelentős hitelállomány alakult ki. Ez a hitelállomány azonban elsődlegesen tulajdonlásra irányult, azaz lakások, ingatlanok vásárlására. Sokkal kisebb mértékben kapott szerepet a felújítás, korszerűsítés. A hitelezés átalakulása fordulatot hozott: először 2011-ben vettek fel a háztartások több hitelt felújításra, mint új lakás vásárlására.

Egy lakás energetikai jellemzői nem nyilvánvalóak a vevők, és gyakran az eladók számára sem. Ennek hatása lehet arra, hogy egy energetikai befektetés mennyire jelenik meg egy ingatlan értékében. A nagyobb transzparencia erősebben ösztönzi a tulajdonosokat az energiahatékonysági korszerűsítésekre. Ebben a tekintetben fontos fejlemény, hogy Magyarországon is bevezették az Energiatanúsítványt. Az energetikai tanúsítvány elkészítésének teljes díja, az ingatlan típusától függően, a 18-35 ezer forintos csomagajánlatoktól kezdve, egészen az egyedi árazású szolgáltatásokig terjed. Az eladónak vagy a bérbeadónak, de különösen a vevőnek és a bérlőnek is jól felfogott érdeke előzetesen megismerni az ingatlan energetikai hatékonyságát. Amennyiben az épület energetikai minőségi osztálya nem éri el a C kategóriát, akkor a tanúsítvány azonnali és hosszabb távon megvalósítható, energiahatékonyságot növelő, felújítási, korszerűsítési javaslatot is tartalmaz. Egy olyan ingatlan, amely azonos színvonalat biztosít, kisebb energiafogyasztással, azaz alacsonyabb rezsiköltséggel, tartós megtakarítást jelent a tulajdonos számára.

 

Az energiahatékonyságból eredő nyereségek

Mind a nemzetközi (ír és holland), mind a hazai mintákon (Faluház) alapuló kutatások bizonyítják azt, hogy a magasabb energiahatékonysági minősítés megjelenik az ingatlanok árában, méghozzá a várt módon: a jobb minősítés magasabb árat jelent, és az elérhető árkülönbségek is hasonló nagyságrendűek, elérik a kétszámjegyű százalékos eltérést. Az elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy az energiahatékonysági felújítások jelentős hatással voltak a lakások értékére. Budapesten egy átlagos méretű (50 négyzetméter körüli alapterületű) lakásnak a komplett energiahatékonysági felújítás mintegy egymillió forinttal növelte az értékét. Hiszen egy jól hőszigetelt lakás a nyári melegben is kellemesebb komfortérzetet biztosíthat a tulajdonosnak. Egy bizonyíthatóan alacsonyabb rezsivel üzemelő lakás pedig szükség esetén a piaci átlagnál gyorsabban bérbeadható, illetve értékesíthető.

Támogatott hitelek korszerűsítésre

A 2012-ben bevezetett új állami kamattámogatási rendszer, az ún. otthonteremtési programban lehetőség van korszerűsítésre is felvenni államilag támogatott forintalapú hitelt. 2013 januárjától a tavaly újjáélesztett támogatási rendszer több eleme tovább javult. A hitel futamidejének első 5 évében nyújtott kamattámogatás mértéke állandó.

A korszerűsítési hitelre vonatkozó feltételek:

  • Korszerűsítés esetén a kamattámogatás akkor vehető igénybe, ha a kérelem benyújtásának időpontjában a korszerűsítési munkálatok még nem kezdődtek meg.
  • A hitel maximális összege korszerűsítéskor 10 millió forintra nőtt (6 millió forintról).
  • A korszerűsítési költségek 70%-át számlával kell igazolni.

Várhatóan az ügyfelek növekvő arányban fogják lakáskorszerűsítésre is igényelni az államilag kamattámogatott Otthonteremtő hitelt – írja az FHB közleménye.