A jövedelem átlagosan 19%-a ment lakásfenntartásra 2001 és 2006 között, ám 2007-től jelentős növekedésnek indult, és 2010-re meghaladta a 24%-ot. Hasonló folyamatok figyelhetők meg a kulcsfontosságú, a fűtésben és a melegvíz-ellátásban is szerepet játszó gázár esetében. A gázár növekedése 2004-től kezdődően fokozatosan, de 2007-től jelentősen meghaladta a fogyasztói árindex növekedését, és 10 év alatt közel megháromszorozódott.

A 2000-es években a lakóingatlanokhoz kapcsolódóan jelentős hitelállomány alakult ki. Ez a hitelállomány azonban elsődlegesen tulajdonlásra irányult, azaz lakások, ingatlanok vásárlására. Sokkal kisebb mértékben kapott szerepet a felújítás, korszerűsítés. A hitelezés átalakulása fordulatot hozott: először 2011-ben vettek fel a háztartások több hitelt felújításra, mint új lakás vásárlására.

Egy lakás energetikai jellemzői nem nyilvánvalóak a vevők, és gyakran az eladók számára sem. Ennek hatása lehet arra, hogy egy energetikai befektetés mennyire jelenik meg egy ingatlan értékében. A nagyobb transzparencia erősebben ösztönzi a tulajdonosokat az energiahatékonysági korszerűsítésekre. Ebben a tekintetben fontos fejlemény, hogy Magyarországon is bevezették az Energiatanúsítványt. Az energetikai tanúsítvány elkészítésének teljes díja, az ingatlan típusától függően, a 18-35 ezer forintos csomagajánlatoktól kezdve, egészen az egyedi árazású szolgáltatásokig terjed. Az eladónak vagy a bérbeadónak, de különösen a vevőnek és a bérlőnek is jól felfogott érdeke előzetesen megismerni az ingatlan energetikai hatékonyságát. Amennyiben az épület energetikai minőségi osztálya nem éri el a C kategóriát, akkor a tanúsítvány azonnali és hosszabb távon megvalósítható, energiahatékonyságot növelő, felújítási, korszerűsítési javaslatot is tartalmaz. Egy olyan ingatlan, amely azonos színvonalat biztosít, kisebb energiafogyasztással, azaz alacsonyabb rezsiköltséggel, tartós megtakarítást jelent a tulajdonos számára.

Az energiahatékonyságból eredő nyereségek

Mind a nemzetközi (ír és holland), mind a hazai mintákon (Faluház) alapuló kutatások bizonyítják azt, hogy a magasabb energiahatékonysági minősítés megjelenik az ingatlanok árában, méghozzá a várt módon: a jobb minősítés magasabb árat jelent, és az elérhető árkülönbségek is hasonló nagyságrendűek, elérik a kétszámjegyű százalékos eltérést. Az elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy az energiahatékonysági felújítások jelentős hatással voltak a lakások értékére. Budapesten egy átlagos méretű (50 négyzetméter körüli alapterületű) lakásnak a komplett energiahatékonysági felújítás mintegy egymillió forinttal növelte az értékét. Hiszen egy jól hőszigetelt lakás a nyári melegben is kellemesebb komfortérzetet biztosíthat a tulajdonosnak. Egy bizonyíthatóan alacsonyabb rezsivel üzemelő lakás pedig szükség esetén a piaci átlagnál gyorsabban bérbeadható, illetve értékesíthető.