2009. január 1-től az új épületek energiatanúsítása már kötelező a használatbavételi engedély megszerzéséhez!

2012. január 1-től ingatlan adásvételi szerződésnél is

KÖTELEZŐ

energiatanúsítványt kiállítani!

Minden tagország számára kötelező!

2009. év elejétől az új építésű házakra és közhasználatú épületekre,állami és önkormányzati épületekre is kötelező energetikai vizsgálatot végezni, azaz energetikai tanúsítványt kiállíttatni.

Ez a szabályozás 2012. január 1-től már nem csak az újépítésű ingatlanokhoz lesz kötelező, hanem minden értékesítendő és tartósan bérbe adott ingatlanra vonatkozni fog, továbbá az energia megtakarításra irányuló pályázatok is megkövetelik majd ezt.

Az energiatanúsítvány az az új közokirat, amely megmutatja az épület energiafelhasználásának hatékonyságát.

Az Energia Tanúsítvány tájékoztatást ad egy adott épület energia fogyasztásáról a vásárló vagy a bérlő számára,mely nagyban befolyásolja ingatlan értékét.

A vevők, bérlők, a tanúsítvány segítségével könnyebben tudnak majd dönteni hogy az igényeiknek mennyire megfelelő az választott ingatlan.

A Föld energiafelhasználásának 40%-át a háztartások fogyasztása teszi ki.

Az energiaárak drasztikus növekedésével egyre nagyobb figyelmet kap az épületek energetikája. Sok esetben kis mértékű racionális fejlesztéssel és körültekintő tervezéssel, nagy mértékben növelhetjük ingatlanunk energetikai besorolását és ezáltal piaci értékét.

MIKOR KELL ELKÉSZÍTENI?

Az Energetikai Tanúsítványt az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V.24.) TNM rendelet hatálybalépését követően indult eljárásban kiadott, jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedéllyel megvalósuló új épület építésekor kell elkészíteni.

• 2006.szeptembere után indult engedélyezési tervek alapján megvalósuló új épület esetén, használatbavételi eljáráshoz (építtető csináltatja)

• 1000 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén.

• A tanúsítás önkéntes bármely egyéb esetben, ingatlan eladásakor, vagy 1 évnél hosszabb időszakra történő bérbeadásakor (2012.01.01-től ezek is kötelező érvényűek).

MIKOR NEM KELL ELKÉSZÍTENI?

• épület zöldkártyát az alábbi esetekben nem kell elkészíteni:

• az 50 m2-nél kevesebb hasznos alapterületű, illetve évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre,

• a felvonulási épületre, a legfeljebb 2 évi használatra tervezett épületre,

• hitéleti célra használt épületre,

• a műemlék, illetve a helyi védelem alatt álló építményre, védetté nyilvánított műemléki területen (műemléki környezetben, műemléki jelentőségű területen, történeti tájon), helyi védelem alatt álló, a világörökség részét képező vagy védett természeti területen létesített építményre,

• a nem lakás céljára használt mezőgazdasági épületre,

• az ipari épületre, ha a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb mint 20 W/m3, vagy a fűtési idényben több mint 20 szoros légcsere szükséges, illetve alakul ki,

• a sátorszerkezetre,

• a sajátos építményfajtákra, illetve annak tervezésére.

KATEGÓRIÁK

A tanúsítvány végszámaiból és besorolásából kiderül, hogy egy épület mennyi energiát fogyaszt, azaz mennyibe kerül hosszú távon az üzemeltetése.

A számítások alapján az épület bekerül az egyik kategóriába, ami a mellé írt szöveg alapján látható hogy mennyire jó, vagy rossz. Az energetikai tanúsítás tartalmaz egy javaslattételt is korszerűsítésre, és azt hogy a korszerűsítés után milyen kategóriába kerülhet majd.

A mai követelményeknek megfelelően megépített ház a 'C' kategóriát üti meg, ez a viszonyítási alap, a 100 százalék. Ha ennél kisebb értéket kapunk, az azt jelenti, hogy az épületünk kevesebbet fogyaszt, mint a mai követelmények szerint elvárható, eszerint lehet 'B', 'A', vagy akár 'A+', fokozottan energiatakarékos osztályú is. Sajnos azonban a magyarországi lakásállomány többsége 'F', 'G', vagy még ennél is rosszabb kategóriába tartozik.

Ez azt jelenti, hogy ha ezeket módunk lenne korszerűsíteni (hőszigeteléssel és a fűtési rendszer javításával), akkor a lakosság háztartási energiafogyasztása és ezáltal rezsiköltsége felére-harmadára eshetne vissza.

JOGSZABÁLYOK

A Magyar Köztársaság kormánya két alapvető jogszabályt alkotott az Európai Unió irányelvei alapján:

• az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM, rendeletet, amely a számítási módszereket egységesítette,

• és az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendeletet, amely pedig a energetikai tanúsítás módszereit szabványosította.

ENERGETIKAI TANUSÍTÁSHOZ SZÜKSÉGES ADATOK DOKUMENTUMOK

Új épület esetén, használatbavételi engedélyhez (komplett engedélyezési tervdokumentáció):

• alaprajz

• metszetek

• műszaki leírás

• homlokzati rajzok

• energetikai igazoló számítás ( 7/2006 TNM rend.szerint)

• épületgépészeti dokumentáció (ha van)

• felelős műszaki vezető nyilatkozata,melyben igazolja,hogy minden a tervnek és az energetikai számításoknak megfelelően készült el.

• Az energetikai igazoláson szerepelnie kell a számítást készítő sajátkezű aláírásának, valamint, hogy az érvényben lévő 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet szerint készült.

AZ ENERGETIKAI TANUSÍTVÁNY SZÁMÍTÁSÁNAK MENETE

Az épület rendeltetésének és az ehhez tartozó alapadatoknak és követelményeknek a meghatározását.

• A geometriai adatok meghatározását.

• A felület/térfogat arány számítását.

• A fajlagos hőveszteség tényező megengedett értékének meghatározását.

• A fajlagos hőveszteség tényező tervezett értékének megállapítását. A nyári túlmelegedés kockázatának ellenőrzését.

• A nettő fűtési hőenergia igény számítását.

• A fűtési rendszer veszteségeink meghatározását.

• A fűtési rendszer primer energia igényének meghatározását.

• A melegvíz ellátás nettó hőenergia igényének számítását, a melegvizellátás veszteségeinek meghatározását, és villamos segédenergia igényének meghatározását.

• A melegvíz ellátás primer energia igényének meghatározását.

• A légtechnikai rendszer hőmérlegének számítását, a rendszer veszteségeinek számítását, a rendszer villamos energia igényének meghatározását, a rendszer primer energia igényének meghatározását.

• A hűtés primer energia igénynek számítását.

• A világítás éves energia igényének meghatározását.

• Az épület saját rendszereiből származó nyereségáramok meghatározását.

• Az épület összesített energetikai jellemzőjének számítását.