Passzívház szigetelés aktívan

Az EPS rendszerrel történő szigetelés esetén a művelet kritikus pontja a ház falaira történő rögzítés. Fontos tisztában lennünk néhány alapvető dologgal és részlettel, nehogy hiba csússzon a kivitelezésbe.

Tegyük fel, hogy passzívházról van szó, melynek külső homlokzata 30 cm vastag, és EPS-hőszigeteléssel lesz szigetelve. Az épület homlokzati falai a földszinten P4-es 30 cm vastagságú Ytongból készült, az emeleten P2-es 30 cm vastagságú Ytongból készült - ahol a P4 jelzés a nagyobb szilárdságú falazóelemet jelenti, a P2-es a gyengébbet.

Az Ytong falak kapnak kívülről, egy 1 cm vastag Ytong kültéri alapvakolatot, és erre a felületre ragasztanánk a hőszigetelést.

A NIKECELL Kft. álláspontja - valamint a Gyártói Utasítás is - az, hogy 8 cm hőszigetelési vastagságtól számítva dübelezni IS kell. Természetesen ragasztani mindig kell; jó ragasztóval és megfelelő technikával. Minimális dübelmennyiség 2 db/tábla (1000x500 mm-es), maximális pedig 3 db/tábla.

Mi a teendő, ha a falazat pórusbeton?

Pórusbetonba nem egyszerű a dübel-lehorgonyzás. Például az Ejot csak az STR-U önsüllyesztő, önellenőrző dübeljét tartja ide alkalmasnak, min. 65 mm lehorgonyzási mélységgel. Ezzel szemben a NIKECELL Kft. azt mondja, hogy döntő a ragasztás, a dübelezés a ragasztást biztosítja, tehát a táblánként 2 db dübel elég, bár min. 80 mm lehorgonyzási mélységgel, de nem írja elő a „különleges” dübelt. A hosszúság miatt azonban csak a fém beütőszeges jöhet(ne) szóba, de a szükséges hosszúság nem áll rendelkezésre (TID-T max. 295 mm). Tehát a hossz-korlát miatt marad az STR-U (max. hossza: 395 mm). Ezzel a dübeltípussal elérhető a gyakorlatilag hőhídmentes megoldás, hisz a dübeltányér hőszigetelő pogácsával lefedésre kerül.

Egyik lehetséges megoldás: 30 cm hőszigetelés perem + pontragasztással, majd táblánként 2-2 db STR-U 8/60x395-es dübel (300 mm a hőszigetelés + 5 mm a ragasztás + 10 mm a vakolás + 65 mm min. lehorgonyzási mélység = 380 mm – ami ténylegesen 395 lesz, tehát mélyebbre kell fúrni, ami növeli a rögzülési biztonságot).

Másik megoldás: 260 mm hőszigetelés perem + pontragasztással, táblánkét 2-2 db dübel (STR-U 8/60x355), majd eltolt fedőrétegként 40 mm hőszigetelés teljes felületen ragasztva. Ez a jobb megoldás, mert véletlenül sem lesz átmenő illesztési hézag.

A dryvit rendszer esetén a legjobb a dryvit Primus ragasztó 1:1 arányban Primus cementtel keverve, de megfelelő a dryvit Standard zsákos, porállagú ragasztó is, felragasztáshoz, egymáshoz ragasztáshoz és hálóbeágyazáshoz egyaránt.

Pazarló épületek

Megfelelő szigeteléssel csökkenthetőek fűtési költségeink

Az Európai Unió több tagállama is olyan adókedvezmények bevezetése mellett döntött, amellyel hozzájárulhat ahhoz, hogy polgáraik könnyebben megvalósíthassák a klímavédelmi törekvéseket, valamint ezáltal az adott országokban bővülhet az építőipar foglalkoztatása is. Ennek egyik lehetséges megvalósulása az elhanyagolt lakóépületek megfelelő szigetelése. Itthon azonban mégis az erősen pazarló mentalitás jellemző az épületek fűtési szokásaira – állapítja meg egy a közelmúltban készült kutatás.

A felmérésre hivatkozó hírsarok.hu internetes portál cikke szerint, ha a lakások tulajdonosai környezetbarát és innovatív anyagokat használnának ingatlanjaik szigetelésére, évente 25 %-os megtérülést is elérhetnek. A megfelelő szigetelőanyagok alkalmazása pedig akár kettő, de legfeljebb négy év alatt megtérülhet a fűtőanyagok mai árszintje alapján.

A kutatásban megkérdezettek mintegy 80%-a csak részben szigetelt, de amúgy hagyományos technológiával épült lakásokban vagy házakban lakik, míg a háztartások energiafelhasználásának majdnem 70%-át költik fűtésre. A tanulmány szerint ugyan egyre többen tartják szem előtt a környezetbarát anyagok használatát a szigetelés során, mégis jellemzően a minőség és az ár a legfontosabb szempont az ingatlantulajdonosok körében. Azok, akik szigetelés előtt állnak 63 %-ban a homlokzat, 43 %-ban a tető, 20% alatti értékekben pedig a padló utólagos szigetelésével és a nyílászárók cseréjével kívánják csökkenteni fűtési költségeiket.

A több mint 500 család megkérdezésével elkészült kutatás kiemeli, hogy az új, téglaépítésű lakások 72 százaléka, a felújított téglaépítésű lakások 68 százaléka, a panellakások 57 százaléka, az új építésű családi- és ikerházak 53 százaléka, a felújított családi- és ikerházaknak pedig 52 százaléka nem szigetelt, azaz pazarolja a télen fűtésre, nyáron pedig hűtésre felhasznált energiát.

Azaz az épületek átlagos energiaigénye alapján korszerű szigeteléssel kétharmadára lehetne csökkenteni a fűtés költségeket.

Tehetünk-e valamit a gázár ellen?

A gázár változását minden esetben a termelés és fogyasztás világgazdasági helyzete szabályozza. Otthona fűtési költségeinek csökkentése érdekében elsősorban a megfelelő homlokzati-hőszigetelési rendszerről szükséges gondoskodnia. Mindez egyszeri beruházást igényel, melynek összköltsége, egy időtálló és magas hatásfokkal működő rendszer esetében, többszörösen megtérülhet.

A huzatos, nem megfelelően szigetelt ablakok, ajtók akár 10%-kal is megnövelhetik lakása hőveszteségét. Korszerű nyílászárók beépítésével, vagy a meglévők szigetelésével azonban ezt a hőveszteséget akár negyedére is csökkentheti.

Hőveszteség elleni védekezés

A nyílászárók megfelelő szigetelése mellett, az ablakokon át távozó hasznosítható hőenergia ellen is szükséges védekezni. A hőveszteség elkerülése érdekében célszerű a megfelelő üvegezést alkalmazni, így javasolt a két- vagy háromrétegű üvegezés beépítése. A kétrétegű üvegezés belső oldalát speciális bevonatú hőszigetelő réteg fedi. Amennyiben az üvegek közti rést nemes gázzal töltik ki, úgy a hasznosítható hőenergia szivárgása is tovább csökkenthető.

Amennyiben az otthonához megfelelő légszigetelésű nyílászárókra cseréli a régieket, fontos, hogy szereltesse be a hozzájuk méretezett légbevezetőket is, amelyek célja, hogy szellőztetés nélkül is biztosítják a megfelelő légáramlást. A kívánt légáramlatot szellőzőrácsok, vagy korszerű, önműködő légbevezetők biztosítják, melyek a kéményhuzattól függően teszik szabaddá illetve zárják el a légbelépőnyílást.

A termelt hőenergia célszerű és nagyobb hatásfokkal működő hasznosítása a gázszámlákon is megmutatja hatását. A fűtési költségek csökkentésének másik módja az éves állami támogatások igénybe vétele.

Budapesten a lakások 12-14%-ban lehet szabályozni a fűtést. Országosan jobb a helyzet, mert egyes nagyvárosok, mint például Nyíregyháza 90% feletti értéket értek el. Ennek a helyzetnek a megváltoztatásához természetesen állami támogatás is igénybe vehető. Ezeknek a sikere érdekében a FŐTÁV Budapesten pályáztatást segítő programot működtet. A 2008 eleje óta futó ÖKOPlusz nevű program keretében például ingyenes műszaki felméréssel, szintén díjmentes pályázatkészítéssel, a kivitelezés lebonyolításával és az önrész támogatásával ösztönzik a lakosságot arra, hogy korszerűbb és energiahatékonyabb technológiával fűtsenek.